Near miss

Már elég rég nem írtam ide a blogra és nem azért, mert nem lett volna mit, hanem fontossági sorrendben ez a dolog hátrébb került az életemben. Elsősorban a valóságos életben kell helyt állni, és utána jöhet csak a virtuális kommunikáció.

Néhány gondolatot azért mégis szeretnék itt is megosztani, mert lehet, hogy tanulságos lehet másoknak is. 

Gyülekezetünkben a férfiak elkezdtünk egy könyvet tanulmányozni, melynek a címe: "A férfi a Biblia tükrében" Gene A. Getztől. Nagyon jó könyv és ajánlom minden hívő férfitársamnak meleg szeretettel. A szerző a Timóteushoz írt levél 3-ik részének alapján állított össze 20 tulajdonságot, ami szerinte kell hogy jellemezzen egy lelki embert, legyen az vezető vagy sem. Ezek a tulajdonságok a következők: feddhetetlen, egyfeleségű férfi, megfontolt, józan, tisztességes, vendégszerető, tanításra alkalmas, nem részeges, nem önkényeskedő, nem indulatos, nem kötekedő, viszályt kerülő, megértő, nem pénzsóvár, a maga háza népét jól vezető, a kívülállóknak is jó véleményük róla, hajlandó a jóra, igazságos, kegyes és nem újonnan megtért. Természetesen az utolsó csak a lelki vezetőkre vonatkozik.

Hogy őszinte legyek, egy kicsit megijedtem a tanulmány elején, mert az Ige tükre elég sok hiányosságomra rámutatott, ugyanakkor egy mély vágy is megfogalmazódott bennem, hogy Isten tegyen engem érett lelki emberré. Tudom, hogy ez csakis a Szent Szellem által lehetséges, de milyen jó hogy Isten velünk van!

 Ma este a megfontoltságot tanulmányoztuk, hogy mit is jelent ez a kifejezés a Biblia szemszögéből. Elhangzottak szinonimák, mint bölcs, előrelátó, tervező, higgadt, nem hirtelenkedő, olyan, aki látja a fontos dolgokat, aki tud megfelelően rangsorolni, következetes, nem sértő (beszédében, magatartásában), aki "véghezviszi a jót", tehát céltudatos, jó vezető, érett, alapos, stb. Ugyanakkor a hit, a remény és szeretet embere is. Mikor ezeket a jellemzőket mondtuk, az egyik barátom felszólal, hogy akkor most hogy is van ez, mivel ő azt hitte, hogy a megfontoltság egy jellembeli tulajdonság, most, pedig kiderült, hogy mennyire is komplex dologról van szó! Igen, ez így van, nem is olyan egyszerű megfontoltnak lenni minden helyzetben. Van aki talán azt is mondhatja, hogy nem is kell! Mindenképp kell Istentől bölcsességet kérni, hogy tudjunk megfelelő fontossági sorrendet alkalmazni a különböző élethelyzetekben. Egyik testvér nagyon jól fogalmazott, mikor azt mondta, hogy az a megfontolt ember, aki mellett biztonságban érzed magad, azaz nyugodtan rámered vezetésére bízni az életed. Ilyen vezetőket akar Isten kiformálni minden gyermekéből, én úgy gondolom. Nagy szükség van ilyen férfiakra a társadalomban, hisz oly kevés a megfontolt, céltudatos hívő keresztény!

A megfontolatlan személy tulajdonságait is megnézve, nagyon világosan szembetűnik mindkét életforma következménye. Lehetek megfontolatlan, ha valamit túlságosan is akarok, habár lehet, hogy Isten nem akarja, vagy ha rossz a célom, a motivációm. Ha nem szelektálom ki a jót, a sok mocsok közül, ha mindent "elfogyasztok", amit tálal a világ. Amikor nem teszem fel a kérdést magamnak, hogy mit hogyan és miért teszek, mondok, vagy amikor nem időszerű mindaz amit teszek. A tapintatlanság is a megfontolatlanság egyik jellemzője és minden megfontolatlanság önmagában rizikófaktor, azaz kész balesetveszély! Az angol nyelvben van egy nagyon jó kifejezés arra a szóra, amit mi magyarul meleg-helyzetnek nevezünk. Minden olyan nem tervezett esemény, ami nem végződött balesetben, sérülésben, kárban, de magában hordozta a lehetőséget, az angol nyelv NEAR MISS-nek nevez. Mikor Skóciában voltam, a táborban ahol dolgoztam, elég sok munkaterületen megfordultam, kezdve a karbantartói munkálatoktól, a konyhai és takarítói munkáig. Minden területen megvoltak a jellegzetes veszélyforrások, amire oda kellett figyelni, mint pl. egy vizes padló vagy bármi. Egy veszélyforrás vezethet meleg-helyzetekhez vagy balesetekhez. Isten azt akarja, hogy minden ilyen veszélyforrást küszöböljünk ki az életünkből. A Zsidókhoz írt levél 12:1-el zárom,bátorítson minket ez az ige és legyünk megfontoltak!

Jézus követése

Az elmúlt időszakban Isten nagyon sokszor beszélt hozzám különböző módon. Volt mikor események által, máskor az igén, vagy akár egy testvéremen keresztül. Törekszem arra, hogy ne csak hallgatója legyek az Igének, hanem megtartója és cselekvője is.

Két hete a székelyföldi missziós biciklitúrán vettem részt, és már az első nap Isten szólt hozzám. A túra mottója az volt, hogy "Kövess engem!" Készültem a túrára minden értelemben, de főleg a testi erőnlétre fektettem a hangsúlyt. Gondolkoztam én a mottón is és azon, hogy mit jelent Krisztus követése, de nem ástam túl mélyre a témában. Nagyon szeretek biciklizni, és elég sokat is tekerek mostanában. Azonban így csapatban eddig, még csak egyszer voltam egy Balaton körüli biciklitúrán, annak is kilenc éve már. Tehát mondhatom, hogy nem vagyok szokva a csapatban való bringázáshoz. Ez ki is derült már a túra elején. Az első távon, Keresztúr és Udvarhely között van egy jó egyenes szakasz. Néha megálltunk megpihenni és ilyenkor bevártuk a hátsókat is. Aki már vett részt ilyen túrán, az mesélte, hogy egy autó, vagy akár egy másik biciklis mögött szorosan a szélárnyékban haladni sokkal könnyebb, mint mikor egyedül mész, mert az előtted levő személy felfogja a szelet. Ez tiszta sor, fizika, egyértelmű dolog, csupán én nem gondoltam, hogy ezt 40 km körüli sebességnél is működik, azaz, hogy mögém is beállnak szélárnyékba. Pedig tették és ráadásul ketten. Ahogy beértünk Bögözbe, az első három biciklis leállt. Én is jöttem  20-30 méterrel mögöttük és mikor láttam, hogy lehúztak, hát én is egyből fékeztem és leálltam. Meg sem fordult a fejemben, hogy mögöttem jöhetnek szélárnyékban, pedig jöttek. Az első sikeresen megtudott állni, de a második személynek túl jól fogtak a fékei, és átbukfencezett a fején keresztül az aszfalt úton. Nem lett nagyobb baja a srácnak, de én mégis kellemetlenül éreztem magam, mert az én hibám volt, hogy nem voltam a mögöttem haladókra tekintettel. Ez nem elég, ráadásul este pont erről beszéltek, hogy legyünk olyanok, akiket követhetnek. Gondoltam, hogy na most feladták neked a leckét! Pál apostol írja többször is a korinthusiaknak, hogy "legyetek a követőim, miképpen és is a Krisztusé". Sokat túráztam régebben, és főként olyanokkal, akik mindig jobbak, gyorsabbak, edzettebbek voltak mint én, és ez mindig arra ösztökélt, hogy igyekezzek tartani a lépést velük. Így visszatekintve, látom, hogy ez csak részben volt jó. Megtanultam, hogy az előttem levőhöz igazodjam, de azt nem szoktam meg, hogy utánam levőkre is gondom legyen.

Kicsi koromban szüntelen azt sulykolták belénk szüleink, hogy legyünk példák más gyerekek előtt. Ezt nem értettem akkor, sőt lázadtam ellene, én csak olyan akartam lenni mint bármely más gyerek. Nem értettem, hogy miért kellene nekem jobb lennem a társaimtól. Aztán teltek az évek, és talán agyilag is több dolgot megértettem. Minden ember életében szükséges eljönnie annak az időnek, amikor példa tud lenni mások előtt. Ez az érettség egyik jellemvonása, hogy nem csak magadra tudsz gondolni, hanem már másokra is. Nem mindenkinek van egyforma felelőssége a vezetés területén. Lehet, hogy valakinek csak a családban kell példát mutatnia, másoknak már egy közösség előtt is, és másoknak talán még több ember előtt. Vannak, akik kimondottan menekülnek a felelősség elől, mert nem számolnak Istennel. Mások pedig épp a másik végletbe esnek, és ők sem számolnak Isten jelenlétével. Nagyon sok a negatív példa, sok a bukott vezető, de mi kire nézünk? Hogyan áll a mi szénánk? Engem Isten megintett egy ének által. "Vezetni úgy tudok, ha Szentlelked vezet" Nagy szükségünk van Isten Lelkére, mert Nélküle semmit sem tudunk jól végezni! És milyen jó, hogy Isten elküldte az Ő Lelkét, hogy vezessen, tanácsoljon, mutassa az irányt, és adjon erőt a hívő élet megéléséhez. 

Tegnap az ifin lelki svédasztal volt. Mindenki közre tette azt, amit kapott üzenetként az Úrtól és így közösen részesedhettünk mi is az áldásokból. Az egyik lány megjegyezte, hogy Ő azért hálás, hogy Isten ért magyarul. Először nem értettem, hogy mit is akar ezzel kifejezni, de a magyarázatban világos lett előttem a kép. Sokan tévesen tanítanak a Szent Lélek/Szellemről. Vannak, akik a Szentlélek keresztséget valami eksztatikus élményhez, megtapasztaláshoz kapcsolják, nem utolsó sorban a nyelveken szólás ajándékához. Hamis módon azt tanítják, hogy ha nem volt ilyen "Istenélményed" és nem beszélsz nyelveken, akkor nem vagy beteljesedve Lélekkel. Ez hamis teológia, Isten igéjének téves félremagyarázása! Igenis, Isten beszél magyarul és bármilyen nyelven, és ha őszintén kitárjuk szíveinket előtte, akkor Ő bejön az életünkbe. Imám, hogy bárcsak engednénk, hogy Isten tisztítson meg bennünket teljesen, és hogy betöltsön az Ő Szent Lelkével. 

Corpus Christi

Mint sokan közületek, az én elektronikus postaládámba is elég sok körlevél érkezik. Az esetek többségében a cím elolvasása után már rögtön törlöm is ki őket, mert sok a szemét. Ma azonban kaptam egy levelet, ami felkeltette az érdeklődésemet. Természetesen utánanéztem a dolognak, mert többet akartam tudni a témáról. Nos, miről is van szó? Hamarosan megfog jelenni egy dokumentum jellegű film, aminek a címe Corpus Christi: Playing with Redemption. A filmet, a néhány évvel ezelőtt  Terrence McNally által rendezett ellentmondásos színdarab inspirálta. (A színdarabban Jézust homoszexuálisnak mutatják be, és ez nagy port kavar folyamatosan.) A rendező végig követ néhány színészt, akik a színdarabban szerepeltek, és bemutatja annak hatását az amerikai társadalomra. Megszólaltat ellentüntetőket, kritikusokat és másokat is a filmben, és feszeget néhány érzékeny témát, mint melegházasság, állam és egyház viszonya, stb. Mint a hasonló jellegű filmeknek általában, ennek is teljes mértékben provokatív és polgárpukkasztó szerepet szántak a rendezők. Persze tudták, hogy milyen témához kell nyúlni ahhoz, hogy kiverjék a biztosítékot néhány kereszténynél. Rögtön néhány heves keresztény meg is fogalmazott egy tiltakozó dokumentumot, amelyet eljuttattak sok gyülekezet pásztorához, hogy  minél hitelesebben és egységesebben tudják felemelni szavukat az istenkáromlás e megnyilvánulása ellen. Az érdekessége a dolognak az, hogy ez a hír, hogy megfog jelenni egy ilyen film már a 80-as évek végétől terjed az emberek között és valóságos városi legenda keletkezett belőle. Ezért is sokan figyelmen kívül hagyják az újabb vészharang kongatást. Ez alkalommal azonban tényleg megfog jelenni, mármint nem maga a színdarab megfilmesítve, hanem először csak provokatív dokumentumfilm formájában. Merem állítani, hogy lesz ennek még folytatása. 

Hogy őszinte legyek, nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek a sátán ilyen jellegű mesterkedésein. Szánalmas látni, ahogy teljes gőzzel azon van, hogy a feltámadott Úr Jézus Krisztus személyét, hatalmát és erejét próbálja minden áron kigúnyolni és meggyalázni. A fájdalmas az, hogy sokakat eltérítenek a hittől az ilyen jellegű akciók. Nem tudom, hogy vesszük-e észre azokat a támadásokat, amik érik manapság a gyülekezetet, Isten népét és gyermekeit. A 2003-ban megjelent Da Vinci-kód című könyv is nagy port kavart, nem beszélve a róla készült filmről. Abban is Jézus személyét támadták, úgy állítva be, hogy csak ember volt, és Mária Magdaléna volt a felesége, és hogy nem támadt fel, ahogy a Biblia állítja. Körmönfont hazugság ez is, meg az is, hogy Jézus homoszexuális lett volna. A sátán nem válogat az eszközökben, őt nem érdekli, hogy a hazugsága átlátható-e, amíg működik.Neki a célja csak az, hogy az embereket megtévessze.  Ezért kell nekünk hívőknek résen legyünk, hogy az ilyen támadásokat visszatudjuk verni Isten erejével. Ne feledjük, harcban állunk a sátánnal, de "a mi hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem erősek Isten kezében". 2Kor 10:4-5

EasyWorship

Talán nem kellene nagyon reklámoznom egy olyan terméket, ami nem legális úton került a tulajdonomba, de mégis úgy gondolom, ez olyasmi, ami miatt nincs lelkiismeret furdalásom. Gyülekezeteink többségében ezt a programot használják énekek kivetítésére, és hát tényleg az egyik legjobb program ilyen téren. 

Szó, mi szó, én feltettem a Vázlatok oldalra a programot, lelehet tölteni, ha valakinek kell, és még ami nagyon lényeges, feltettem az Ifjúsági Énekek adatbázist, amibe beleírtam majdnem az összes éneket mind a 4 Dicsérem Neved énekeskönyvből. Természetesen még nagyon sok más ének is megtalálható benne, úgy a Hit Hangjaiból, mint máshonnan. Akár önmagában is használható ez az adatbázis. Azért teszem ezt itt közzé, mert szeretném, ha tudnék segíteni másoknak. Megvan a Hit Hangjai adatbázisa is, de azt bizonyos okok miatt nem töltöttem fel ide. Ha esetleg valakit érdekelne, az jelezze nekem.

Magyarnak lenni jó!

Ez a mondat áll a dosszién, amit lepecsételtek és aláírtak számomra annak érdekében, hogy megkapjam a magyar állampolgárságot. Sohasem voltam nagy magyarkodó, akinek a szobája tele van magyar zászlóval, vagy a nagy Magyarország térképeivel, stb., viszont nem is szégyelltem soha identitásomat, nemzetiségemet. Magyar voltam, annak születtem, az voltam akkor is, mikor ez talán nem volt a legelőnyösebb és az vagyok és leszek akkor is, ha ez jó vagy éppenséggel nehéz lesz. Bevallom, hogy azért bennem is voltak és vannak érzelmek, a jelenlegi magyar politikai eseményeket figyelve. 2004 december 5-e nagyon mellbe vágott és negatív indulatokat váltott ki bennem, de aztán túltettem magam rajta. Most mikor a jelenlegi Orbán kormány keresztül vitte és megszavaztatta a kettős állampolgárságot, akkor egyfajta elégtételt éreztem a nemzeti büszkeségemben elszenvedett csorba miatt. 

Ahogy ezen gondolkodtam, eszembe jutott egy másfajta állampolgárság, ami számomra sokkal fontosabb, mint a magyar. Az Efézus 2:19-ben ezt olvassuk, hogy nem vagyunk többé "idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek." Nem Orbán Viktor, hanem Jézus Krisztus, a kereszten kifolyt drága vére árán szerezte meg a mennyei útlevelemet és állampolgárságomat. Halleluja! Tehát lassan hármas állampolgársággal fogok rendelkezni - micsoda világpolgár vagyok! :P Magyarnak lenni jó, de Isten gyermekének lenni a legnagyszerűbb dolog!

Élve vagy halva, de...

Gyülekezetünkben kéthetente hétfő este összejövünk a szolgálattevő férfiak és beszélgetünk, az Ige körül vagyunk és imádkozunk. Nagyon jó alkalmak szoktak lenni, habár néha elég kevesen vagyunk. Ma este a szolgálat akadályairól beszélgettünk, hogy mik azok a tényezők, amik befolyásolhatják negatívan, sőt, akadályozhatják annak eredményességét az életünkben. Megemlítek én is néhányat, amit ott mondtunk. 

Hivatástudat hiánya, a szeretet hiánya, versengés, szereplési vágy, énközpontúság, alkalmatlanság érzése, túlbuzgóság, megromlott kapcsolatok (Istennel és emberekkel), viszonyítás, helytelen önértékelés, közömbösség, csüggedés, fásultság, fáradtság (fizika vagy szellemi), vízió hiánya a gyülekezetben, BŰN. Elhangzott, hogy sokszor elfelejtjük, hogy mit jelent szolgálni, a szó szoros értelmében, és azt is, hogy kinek szolgálunk. Egy testvér megemlítette, hogy milyen érdekes, hogy a gyülekezet takarításáért nem szoktak versengeni, vagy azért, hogy ki seperje le a lépcsőt, stb. Viszont, mikor látványos szolgálatokról van szó a gyülekezetben, az olyan területeken, ahol mások előtt "csilloghatunk", ott bizony sokszor versengés van. Jézus szavai jutottak eszembe, az Ő mércéje, az Ő példája a szolgálatban. "Aki nagy akar lenni köztetek, legyen mindenkinek a szolgája". Mintha erről a tanításáról Jézusnak napjainkban elfelejtkeztek volna!

Kinek szolgálok?- kell újra és újra feltennem magamnak a kérdést. Sokszor hazudjuk énekeinkben, hogy "mindenem az Úrnak adom, minden az Övé" Bárcsak lenne igaz ez mindig életemre!

Egy éneket tett fel egyik ismerősöm a facebookra, aminek a szövege egy igeversre alapszik, ami a Róma 14: 8 "mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk." Ámen

Repetitio est mater studiorum.

A középiskolai latin tanárnőm szavai jutottak ma eszembe. Öt évet tanultam latint, de a Miatyánkon és néhány közmondáson kívül, nem sok maradt meg bennem. Volt egy szigorú latin tanárnőm három éven keresztül, és nagyon jó humora volt, ezért szerettük. Mindig emlegetett egy közmondást, és utána mindig hozzátette a saját változatát is. Mikor valakinek nem ment az igeragozás, vagy egyéb nyelvtani dolog, akkor szokta mondogatni, hogy "ismételd csak fiam, mert butább ettől nem leszel!" Ilyenkor szokta mondani, hogy "Repetitio est mater studiorum, tanem multo repetitio est mater stupidorum!" Magyarul: Az ismétlés a tudás anyja, de a sok ismétlés a butaság anyja! 

Nos, nem a latin nyelvtudásomat akarom fitogtatni, csupán eszembe jutott ez a mondás, mivel a saját bőrömön tapasztaltam meg ennek az igazságát. 

Kb. 5 éve vettem Skóciában a laptopomat és gondoltam, hogy egy kis karbantartást végzek ma rajta. Előtte megnéztem a youtubeon egy oktatóvideót arról, hogy miként is kell szakszerűen szétszedni, és hát gondoltam, hogy ez nekem is menni fog, mint a karikacsapás. 

Nem is volt gond a szétszedéssel. Szépen darabjaira bontottam a kis gépet, és megtakarítottam a ventilátorokat, portalanítottam, pedig nem is igazán volt poros. Mikor végeztem mindezzel, akkor úgy ahogy láttam és ésszerűnek is tűnt, elkezdtem az összeszerelést. Apum bejött a szobába és nézte az ügyködésem. Mondom neki, hogy ez csoda lesz, ha el is fog indulni. Igen, vágja rá, egy kisebb csoda. Fő az optimizmus! :))) Hát, hogy is fejezzem ki magam..., a csoda egy kicsit váratott magára. Szépen összeraktam és beüzemeltem. Igen ám, de rögtön ki is kapcsolt. Na, gondoltam magamban, valamit nem csináltam jól, elfelejtettem visszadugni, stb. Szétszedem, még egyszer átnéztem mindent, de nem találtam hibát. Neki estem, újra szét kaptam darabjaira, majd újból összeraktam. Azonban, másodjára sem akart működni rendesen. Gondoltam, hogy valami kábel megsérülhetett, vagy ilyesmi. Ezért csak úgy csupaszon raktam össze, hogy ne kelljen annyit csavarozgatni megint. Rövidre fogva a hosszú sztorit, sok mindent kipróbáltam, és volt egyszer hogy elindult és rendesen működött. Nagyon megörültem, de mikor összeszereltem, ugyanúgy figurázott, mint legelőször. Már-már gondoltam, hogy feladom és meg is érdeklődtem, hogy milyen szervizbe érdemes elvinnem másnap. A büszkeségem azonban nagyon sértette, hogy egy vacak laptopot nem tudok jól összerakni. Legalább egy tucatszor szétszedtem-összeraktam. Sok időt bíbelődtem vele, míg rájöttem, hogy valami a merevlemezzel lehet a gond. Kivettem, megnéztem és visszatettem. Gondoltam helyén van, eddig is így raktam vissza, de azért még nyomtam rajta. Meglepetésemre még ment beljebb. Ezután mikor elindítottam, akkor már ment rendesen. Nos, hogy ez volt-e végig a baj, vagy sem, nem tudom. Egyet viszont megtanultam, éspedig azt, hogy az ismétlés a tudás anyja!

Lelki értelemben is kell sokszor ismételni, mert néha elég rossz tanulók vagyunk. Azonban nem szabad az első kudarc, bukás után feladni a harcot. 

Eszembe jut egy közismert univerzális kenőanyag, a WD-40-nek a története. Főleg külföldön közismert spray ez, de már nálunk is láttam autós üzletekben, meg barkácsboltokban. Egy amerikai tudós, Norm Larsen találta fel ezt az szintetikus anyagot 1953-ban. Egy olyan szert akart előállítani, amit az űrtechnológiában fel tudnak használni, mint rozsda-elleni védőanyag, főleg rakéták védésére. A nevét a naplójába írt bejegyzésről kapta: "Water Displacement - 40th attempt" Víz helyettesítő anyag - 40-ik próbálkozás. Igen, Normnak sikerült 40-ik nekifutásra egy olyan anyagot előállítani, amit ma már sok háztartásban használnak szerte a világon. Azon gondolkodtam sokszor, hogy mi lett volna, ha a 39-ik próbálkozásnál abbahagyta volna?! 

"Jó várni, és megadással lenni az Úr szabadításáig", és jó "kitartással megfutni az előttünk levő küzdőteret". 

Fukushima 50

Az utóbbi időben a hírekben nagyon sok szó esik az arab világban dúló háborúkról ,a március 11-én Japánt ért 9.0 fokos földrengés, és az azt követő cunami okozta irdatlan állapotról. Nap mint nap a hírekben jelentik az aktuális helyzetet a földrengés következtében megrongálódott fukushimai atomerőműről, és a világ szívszorongva figyeli az ott lezajlott eseményeket. A földrengés nagyon megrázta Japánt és az ottani embereket, szó szerint és lelki értelemben is. Mivel a földrengés középpontja a nyílt óceánon volt kb. 150 km-re Japántól, ezért szökőárt vont maga után, ami szakértők szerint nyílt tengeren elérheti a 800-1000 km/h sebességet. Természetesen a parthoz közeledve ezek a nagy hullámok megtörnek és aszimmetrikussá vállnak. A felvételeket nézve is elborzad az ember, hát az aki átélte és ott van abban a helyzetben. 

A legnagyobb gondja a japánoknak mégis a rádióaktív sugárzás, ami terjed a térségben a megsérült hűtőelemek következtében. Van egy cég, ami most nagyon híres lett az elszánt és bátor munkásai révén. Ez a Tepco vállalat, amely a fukushimai erőművek üzemeltetéséért felel. Több, mint 100 vállalati dolgozó és önkéntes vállalta azt, hogy teljes erőbedobással dolgoznak éjt nappallá téve, hogy helyreállítsák az áramszolgáltatást és megállítsák a sugárzás terjedését. Ennek a csapatnak a Fukushima 50 nevet adták, akik önként vállalták a kegyetlen és biztos halált, annak érdekében, hogy az ország-világ megmeneküljön egy atomkatasztrófától. Ezek az önfeláldozó emberek óránként nagyobb sugárzásnak vannak kitéve, mint egy átlagos munkás (aki atomerőműben dolgozik) egész élete során!!! A tegnapi nap három munkást ért 170-180 millisieverts erősségű sugárzás. (100 millisieverts értékű sugárzás évente! az alsó határ, aminél valószínű a rákos daganatok kialakulása). Nem tudom, hogy hány órát dolgoztak ilyen nagy sugárzásban, de gondolom, hogy többet, mint egyet. A kormány szándékosan nem fedi fel ezeknek a bátor embereknek a kilétét, akik életüket áldozzák családjaikért, hazájukért és tágabb értelemben a környező országok embereiért is. 

Mikor olvastam ezeknek az embereknek a meghökkentő bátorságát és áldozatvállalását, akkor egyből a János 15:13 jutott eszembe. "Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért."

Van néhány videó is róluk, egyet belinkelek ide az angolul értők számára.

Az angol nyelvben van egy kifejezés, ami a totális összeomlásra utal, és eredetileg az atomerőművek katasztrófájára használták. Mára azonban mindenféle végleges leépülésre és krízisre használják. Egy ilyen összeomlástól tartanak Fukushimában is. 

Ahogy olvasom a híreket Japánból, gondolatban egy más jellegű összeomlásra  gondolok, ami előbb vagy utóbb befog következni. Sokan kétkednek benne, de Isten igéje tényként beszél erről, akár elhisszük, akár nem. "De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint éjjel a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlna, az elemek égve felbomlanak, a föld és a raja levő alkotások is megégnek." 2Péter 3:10 (9-14)

Sokan kétkednek az Úr visszajövetelében, de "Nem késlekedik az Úr, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. " 9v. 

Megszégyenítő a Fukushima 50 csapatának életmentő önfeláldozása, de hogy állunk mi hívő keresztények a lélekmentésben? Készek vagyunk feláldozni életünket, egészségünket, javainkat a Krisztus evangéliumáért? Vagy talán a legkisebb bántástól, próbától, üldöztetéstől megfutamodunk és visszavonulót fújunk?

"Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok, igyekezzetek, hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben."

Legyünk emberhalászok, mentsünk lelkeket, amíg lehet, mert közel a vég! Imádkozzunk azokért, akik most nyomorúság között élnek!

How can I say thanks...

Március 15. magyar nemzeti ünnep, amikor sok magyarlakta településen felhangzik a magyar himnusz, székelyföldön a székely himnusz is. Ilyenkor egyesek ünneplőbe öltöznek, mások népviseletbe és kokárdákkal feldíszítetten emlékeznek az 1848-as forradalomra, annak kitörésének napjára. Az egyik barátom a napokban települt vissza az anyaországból és kérdeztem a tegnap tőle, hogy hol van a kokárdája. Meséli, hogy ő azt belül viseli. Így van, én is belül hordom, és a formaságok számomra nem sokat jelentenek. "Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar!" Nos, olyat tettem én a tegnapi ünnepnapon, amit nem sokan: elmentem a román fővárosba! Hogy miért? Nem tüntetni, vagy hasonló dolgok miatt, hanem mert kaptam egy nagyon szép ajándékot az egyik ismerősömtől. Egy ingyen jegyet az egyik kedvenc énekeseim koncertjére! Cseng a telefon hétfőn és kérdezik, hogy nem volna-e kedvem elmenni Bukarestbe Gaither Vocal Band koncertre. Nos, aki ismer, az tudja, hogy nagy Gaither rajongó vagyok, ezt sokat hangoztatom, de így is van. Ilyen ajánlatot, hogy utasíthatnék vissza. Ahogy mentünk lefelé a román alföldön, azon tűnődtem, hogy milyen jó nekem, hogy teljesen más érzelmektől fűtött himnuszokat hallgathatok és énekelhetek a koncerten. Jó újra és újra emlékezni, hogy ez a föld nem a mi hazánk, otthonunk. Itt lent mi csak átutazó vándorok vagyunk. A mi hajlékunk fent van a mennyben, mondja a Biblia. Nagyon szép élmény volt ez a koncert, és habár semmi újjal nem rukkoltak elő, mégis nagyon jó hangulatú zenei előadást láthattunk, hallhattunk. 

Én még sohasem láttam élőben a Sala Palatului épületet, tehát örültem ennek az élménynek is. Ja igen, és még a koncert előtt egy kis "kényszer" városnézés is belefért, mert eltévedtünk egy kicsit, de én élveztem :)

A két másfél órás zenei tömb szünetében sikerült Gordon Motettal egy fotót is készítenem, aminek nagyon örültem. Mással nem lehetett találkozni, csak vele, de örültem, hogy vele is válthattam néhány szót. Élőben is nagyon kedves ember. Hadd beszéljen néhány kép is.

 Gordon Mote, a country zene legjobb zongoristájának volt nyilvánítva 2009-ben. Tény, tud egy kicsit.. :)

Mark Lowry román népviseletben szórakoztatta a jónépet két dal erejéig. A kalap szerintem kicsi volt a fejére, mert nem nagyon akart a sok mozgás közepette fent maradni.

A csipet-csapatunk, akik együtt utaztunk le Bukarestbe. Nekünk is volt egy komédiásunk, tehát menet mi sem unatkoztunk.

700 Club

Sokat töprengtem azon, hogy szükséges-e nekem felemelnem a hangom a sok tévtanító és hamis próféta ellen, akik napjainkban szédítik a tömegeket a média csatornáin keresztül. Amerikában rengeteg "keresztény" tévécsatorna létezik, mégis a leghíresebb a TBN, aminek az adásait közvetítik szerte a világon, különböző nyelveken. A magyar ATV csatorna is átvesz néhány adást tőlük és magyar szinkronnal sugározzák tovább ezeket. Az egyik legnézettebb ilyen műsor a 700 Club, amit nagyon sokan néznek. Az egyik fő műsorvezetője ennek az adásnak Pat Robertson, aki valaha baptista lelkipásztor volt, de pályázott ő már az elnöki székért is. Nagyon ellentmondásos és megosztó személyiség, mert kijelentéseivel sokakat megtéveszt. Meglepődtem, hogy még úgymond komoly és érett hívő emberek  is isszák a szavait és mindent elhisznek neki. Pedig csak elég lenne egy kicsit utánanézni a wikipedián vagy a youtubeon, hogy miket jósolt meg, és mi teljesedett mindabból, amit "megprófétált".

Manapság sok bibliaellenes dolog megfér a keresztény egyházakban, a gyógyító-, prófétaiskoláktól kezdve egészen a okkult humanista eszmék prédikálásáig. Aki megtért és olvassa az Írásokat, az tudja, hogy utolsó időket élünk, elég csak a híreket olvasni. És mégis a hívő ember nem éhezi és szomjazza az igazságot eléggé. Megelégszenek sokan azzal, amit hallanak, amit innen onnan felszednek, olvasnak, mondanak nekik. Kérdés az, hogy a Biblia tekintélye milyen szerepet játszik az életünkben? Első számú tekintély, vagy csak könyv, amit néha-néha összehasonlításként felhozunk és belenézünk? Borzási István testvér egy blogbejegyzésében írt a prófétálásról, az újkori prófétálásról is, hogy az ilyen prófétai kijelentések nem lehetnek sohasem egyenértékűek az isteni kijelentéssel, azaz a Biblia szavaival. Ezzel egyet értek, mert hogy ki mit jósol a jövővel kapcsolatban, az lemérhető úgy, ahogy az ószövetségben tesztelték a hamis prófétákat. Ha nem teljesedett be amit mondtak, akkor világossá vállt mindenki számára, hogy sarlatánokról van szó, azaz hamis prófétákról. (V Mózes 18:20-22) Egy alkalommal beszéltünk ifin arról, hogy mi is a hamis prófétákat kiszűrő mérce. 

1. A beteljesedett próféciák - úgy történt-e? Pat Robertson is hamis próféta, ezt kimerem jelenteni nyíltan, mert sok minden, amit mondott nem teljesedett be. Megnézhetsz néhány youtube videót is erről, egyet belinkelek ide.

2. Helyénvaló tanítás - összhangban van-e mindaz amiről beszél a Bibliával, Isten Igéjével

3. Erkölcsi próba - a szavaik és tetteik összhangban vannak-e Jézus tanításával (Ez 13:22)

4. Gyümölcseik - Mt 7:16-17

Nekünk hívő keresztényeknek mindig Isten igéje kell  hogy az abszolút és mérvadó mérce legyen életünkben.

Ha ez nem így van, akkor nagy bajok vannak.

Legyünk józanok, vizsgáljunk meg mindent tüzetesen, mert sok jónak látszó tett és szó lehet hamis, Isten ellenes dolog. Az ítélet nem a mi dolgunk, nekünk nem a személyeket kell megítélni, hanem a bűnt és a hamis tanításokat, amiből nagyon sok van. Adjon Isten nekünk bölcsességet, lelki látást, a lelkek megkülönböztetésének ajándékát, hogy mindig feltudjuk ismerni a sátán fondorlatosságait.

Elnemfelejthetetlen emlék!

Az elmúlt 32 nap könyörtelen gyorsasággal tovaszállt. Isten megadta azt a kegyelmet, hogy a Vajdaságban tölthettem a februári hónapot és ott szolgálhattam Őt. Az ottlétem a "Felejthetetlen hétvége" konferenciával kezdődött és lett belőle egy teljes hónap, amit soha nem fogok elfelejteni. Nagyon sok kedves szeretnivaló embert ismertem meg, akik a szívemhez nőttek. Visszatekintve, úgy érzem, hogy sokkal többet kaptam Istentől az ottaniakon keresztül, mint amit én tudtam nyújtani. Sokan kérdezték, hogy milyen ott az élet, milyenek az emberek. Nos, nem szeretek általánosítani, mert minden ember külön egyéniség, azonban egy-egy helynek megvannak a sajátos jellemvonásai. Tudnék abszolút pozitív képet is festeni az ottani életről, meg abszolút negatívat is, és tudom, hogy egyik sem felelne meg a valóságnak. Törekszem azonban mégis a pozitívumokat kiemelni és azokat megtartani az emlékeim között.

Ottlétem alatt volt alkalmam beszélgetni több emberrel a háború(k)ról, amik végigsöpörtek az országon 1990-től kezdve. Hát látott már szebb napokat is Vajdaság, és talán az ott élő embereknek ez a legnagyobb átka. A volt Jugoszlávia kommunista paradicsom volt Tito uralkodása alatt. Amerika és a Nyugat kegyeit élvezték, mivel példaértékű volt Amerika számára, az ahogy Titonak sikerült az oroszokat távol tartania az országtól, és mindeközben hithű kommunisták voltak. Azonban, ahogy ez az egyedi geopolitikai státusz megszűnt a 80-as évek végére, úgy vesztette el az ország a Nyugat támogatását is, főleg a feltörekvő nacionalizmus láttán. Az ország tönkretételéért azonban mégis a szerb és horvát nacionalista vezetők tehetők, akik szánt-szándékkal akarták a volt Jugoszláviát megszüntetni. Így az egykoron virágzó ország a belháborúk és partizánharcok áldozata lett. 

A sok háborúskodás, és mindaz ami ezzel jár, nagyon rányomta a bélyegét az emberek lelki világára és gondolatvilágára. Sokan a dicső múltat visszasírva, a jelen és jövő reménytelenségét látva, letargiába, mélabúba esnek, és minden reményt feladnak. Ezt nagyon fájdalmas volt megtapasztalni. A szívem szakadt meg, mikor láttam, hogy emberek mennek tönkre, mert nem tudnak és akarnak hinni és remélni. Sajnos, hogy ez nem csak a világban tapasztalható, hanem némely gyülekezetben is. 

A háborúk utáni időszakban, mint sok ilyen helyen történt, jöttek a külföldiek a segélyekkel és pénzzel. Sok ember, csak azért csatlakozott a gyülekezetekhez, mert szociálisan támogatták,-ják őket a testvérek. Ez a mentalitás, megöli a missziót, mert aki téves motivációból jön Jézushoz, az akárcsak a gazdag ifjú, szomorúan fog távozni, előbb vagy utóbb. Úgy gondolom, hogy a gyülekezet elsődleges célja, nem a karitatív és szociális munka, hanem a lélekmentés. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor abból csak rossz fog származni. 

Lehet, hogy ez egy kicsit negatív kép a Vajdaságról, az ottani gyülekezetekről, de amint mondtam, esete válogatja, tehát nem lehet egy kalap alá venni a dolgokat. Ez személyes meglátásom, és csupán azért osztottam meg, hogy bárki aki olvassa, és Isten megérinti a szívét, akkor tudjon konkrétan imádkozni az ottani emberekért.

Van azonban sok pozitívum is, amit az ottani emberek között tapasztaltam. Vannak, akikben Isten munkálkodik, és vágynak egy új élet után. Olyan jó volt látni az egyik frissen alakuló gyülekezetben, hogy az egyik testvér aki csak most karácsonykor tért meg, már sok, több éve megtért hivő embert megszégyenítő éhséggel táplálkozik és növekszik a hitben. Imádkozzatok az ottani gyülekezetekért, keresztényekért, hogy Isten adjon ébredést abban az országban, minden nemzetiség között, hogy sokan megízleljék a Jézus Krisztussal való kapcsolat gyönyörűségét.

Egy idézetet hallottam a Tóth Zoltán testvértől, és ez azóta is a fülembe cseng. "A hívők legnagyobb hibája, hogy nem állhatatosak a könyörgésben és imádkozásban!" Sokszor estem én is ebbe a csapdába, hogy elkezdtem imádkozni valakiért, valamiért, és néhány hét, hónap után abbahagytam. Isten szeretné munkálni bennünk az állhatatosságot. Ámen!

Itt van a tél, itt van újra

A hétvégével beköszöntött a tél ismét. Csütörtökön és pénteken 30 cm-es hó hullott. Ez egy kicsit betett az itteni tervekbe, mert úgy volt, hogy nekifognak a tetőcserének a héten, azonban az időjárás ebbe beleszólt. Imádkozzatok, hogy legyen meg az Úr akarata ebben is, hogy hadd haladhasson a munka minden téren. Vasárnap vendégek voltak itt délután Szegedről, a bábcsoport és a lelkipásztor is. Jó volt találkozni velük és új testvérekkel ismerkedni meg.

Az idő gyorsan telik, és ez az utolsó hetünk itt a Vajdaságban. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan eltelt az elmúlt négy hét. Nem tudom, hogy mit hoz a holnap, de jó tudni, hogy Istennek terve van életeinkkel. Kérlek imádkozzatok az itteni emberekért, hogy sokan megtérjenek még itt Bácskossuthfalván is. Köszönöm a ti imatámogatásaitokat is, és remélem, hogy hamarosan élőben is beszámolhatok az itteni élményeimről, tapasztalataimról. 

 Havas lámpaoszlopok a bácskossuthfalvi parkban.

Az imaház havas teteje innen az erkélyről fényképezve.

Szabadka, Csantavér, Kishegyes

Szeretnék egy kicsit beszámolni a tegnapi napunkról, ami elég hosszú és zsúfolt volt. Reggel korán indultunk Szabadkára, ahol egy vegyes, magyar-szerb gyülekezetben szolgáltunk a Tóth házaspárral. Nem túl nagy gyülekezet, de kedves testvérekre találtunk ott is. Én már egy fiatal srácot ismertem onnan, és így nem voltunk teljesen idegenek ott. Sőt, nagy meglepetésre, két székely atyánk fiával is találkoztunk, akik ott piacoznak a Vajdaságban. Zoli bácsi ismerte is a fiatalabbikat, hisz ő járt a falujukban. A gyülekezetnek nincs lelkipásztora jelenleg, és több diakónus vezeti. Ebéd után kimentünk a palicsi tóra, ami kb. 8 km-re van Szabadkától. Ez egy fürdővároska, azaz üdülőközpont. Szépen felújított sétányokkal és szobrokkal rendelkezik, ja és nyáron forgalmas turisztikai hely. Innen majd egyenest mentünk Csantavérre, ahol újabb szolgálat várt ránk. Zoli bácsival felosztottuk a szolgálatokat magunk között. Ő prédikált Szabadkán, én Csantavéren, és utánna Kishegyesen a felnőttek felé ő szolgált, én pedig a fiataloknak tartottam az alkalmat. Elég fárasztó volt így a nap, de áldásokkal teli. Éjfél volt, mire ágyba kerültünk. Nagyon sok testvért megismertünk, és jó volt látni az itteni gyülekezeteket és azt, hogy miként élik meg a hitüket itt a Vajdaságban.

Néhány képet csatolok még, hogy egy kis bepillantást engedjek az életembe.

Ez az idős néni fordított minket szerb nyelvre. Nagyon energikus mamika volt, habár 80 évet talán már betöltötte.

Házigazdáink, akik nagyon kedvesek voltak és ebben a hidegben is megmutatták Vajdaság szépségeit.

Tomi Kosányi barátommal, aki ugyan szabadkai, de a szíve Csantavér felé húzza :)))

A palicsi tó egy része. Elég hatalmas amúgy, ja és 95-től egy amcsi bomba is van 4-5 méter mélyen az iszapba fúródva a tó fenekén.

Ez a szobor az egyik kedvencem, talán az unalom a neve, de mindenesetre nagyon aranyos.

Ez a fa földig hajolt a tiszteletünkre, vagy talán nem is azért :P

A testvérek beszélgetnek az összejövetel végén.                                   

Sapka, kabát

Ezt még muszáj megosztanom, mert annyira jó sztori. Két bejegyzéssel korábban közzétettem egy képet Erzsike testvérnőről és az unokájáról. Nos a kis Baba, mert így szólítják (a rendes nevét nem tudom), nagyon aranyos kislány. Két és fél éves, de még nem sokat mond, viszont amikor megszólal, az tömör és velős. Vasárnap délután folyik az istentisztelet és már a végén jártunk, az ámen is elhangzott, s egyszer csak megszólal, hogy sapka, kabát. Ez nála annyit jelent, hogy ideje indulni. Annyit nevettünk rajta, olyan aranyos volt. A gyerekek nem köntörfalaznak, ami a szívükön, az a szájukon - sokat tanulhatunk tőlük. Azóta is mindig eszembe jut ez a mondás: "Sapka, kabát!"

Szolgálatban

Elég rég nem írtam az itteni dolgaimról, és hát most egy kis időm van erre, ezért gondoltam, hogy törlesztek. Hihetetlen, hogy már 11 napja itt vagyok ebben az országban! Nagyon gyorsan telnek a napok és úgy érzem már, mintha itt élnék legalább fél éve. Kezdem megismerni az embereket és érzem, hogy kezdnek ők is megismerni engem. Szombaton délelőtt egy családnál segítettünk házat rombolni és építeni is. Érdekesen építkeznek az itteni emberek, és sok dolog számunkra újdonság, mint az is, hogy sok helyen nem csinálnak alapot a háznak, hanem egyszerűen a döngölt földre húzták fel a vályogházakat. Nem is csoda, ha nem nagyon bírják az idő és az éghajlat viszontagságait. Nos, egy családnak segítünk, akik egy régi házikóban laknak és szó szerint dől rájuk a ház. Holnap is megyünk köz-munkázni délelőtt, ha az idő engedi. Szombaton is ott dolgoztunk  3-ig, majd 5-re kellett mennem Csantavérre autóval ifit tartani. Mondjuk nem túl nehéz itt közlekedni, hisz szinte minden út egyenes és a kereszteződések merőlegesek. Hála Istennek, hogy nem tévedtem el sehol, habár azelőtt csak egyszer jártam arra, és akkor sem én vezettem.

Vasárnap is elég zsúfolt volt, hisz három helyiségben voltunk összejövetelen, ja és sehol sem csak résztvevők. Érzem, hogy Isten folyton azt szeretné, hogy használjam az ajándékaimat, amit tőle kaptam, a zene terén is.

Eddig bárhol voltam, mindig valamilyen módon bekapcsolódtam a zenei életbe. Itt is kell vállalnom orgonálást, és sok sok énekvezetést. Nagyon szeretnek énekelni az itteni testvérek. Nem mindenkinek van jó hangja, de ez a kedvüket nem szegi, ami nagyon jó dolog. Olyan éneklési maratonokat szoktunk csinálni, hogy talán soha nem énekeltem ennyit egyszerre, egyfolytában. Szerdánként van ilyen közösségi alkalom, ami nyitott mindenki számára, bárki bejöhet egy meleg teára, kávéra és kiflire. Természetesen éneklünk sokat és beszélgetünk is az igéről is. Ma reggel is, majdnem három órát énekeltünk non-stop egyik éneket a másik után. A végén már alig volt hangom. Olyan jó az Urat dicsérni!

Kérlek imádkozzatok az itteni gyülekezetekért, hogy erősödjenek meg, és szaporodjanak és az Úr adjon megújulást a testvérek között, mert az ördög sokféleképpen támadja őket.

Csantavéri ifi - épp énekelünk. Komoly kis dicsőítő csapat verődött össze.

Itt épp ismerkedő játékot játszottunk.

Pacsér és Kishegyes

Hihetetlen gyorsasággal telnek a napok. Mintha már itt lennék néhány hete, úgy érzem magam. 

Amint már írtam, hogy vasárnap délelőtt a fiatalok Pacséron gyűltünk össze és ott voltunk az ottani magyar baptista gyülekezet termében. Szombaton tudtam meg, hogy 22-en jönnek Szabadkáról is az ottani magyar pünkösdista gyülekezet ifjúsága, és meglepetésemre, a kis imaház, ami tényleg kicsi, teljesen megtelt fiatalokkal. Hogy őszinte legyek nagyon izgultam, mert nem tudtam, hogy mire számítsak, de Istennek legyen hála, áldott alkalom volt. Nagyon közvetlenek az itteni fiatalok és jó volt néhányukat jobban megismerni. Írtam egyeseknek, hogy itt nincsenek nagy gyülekezetek Vajdaságban és hát összesen csupán négy kis magyar baptista gyülekezet van. Ezek közül már háromban jártam és ma este megyünk Csantavérre. Igaz, hogy Pacséron csak az épületben jártam, tehát a gyülekezetet nem ismerem, csak néhány fiatalt, de remélem, hogy sor kerül erre is. Vasárnap délután itt voltunk Moravicán, így mondják Bácskossuthfalvának itt, mivel szerbül Stara Moravica a helység neve. Nagyon érdekes, hogy falunak mondják, viszont 5 ezer ember él itt. Nagyon érdekes az itteni élet, nem hasonlíthatóak az itteni települések, falvak az erdélyiekhez. Inkább van kisvárosi jellege az itteni falvaknak, mivel piac van, több üzlet, széles és egyenes utak, szép magas fák, még kis folyó is átfolyik itt Moravicán, aminek a hivatalos neve Krivaja, de mindenki népi nyelven csak Nagy Ároknak nevezi. Hatalmas nagy házak vannak itt, sok áll üresen, vagy épp csak egy két idős személy lakja, mivel a fiatalok mind elmentek tanulni, dolgozni máshova. A tegnap este gyalog mentünk Zoli testvérékkel az egyik testvérnő házához bibliakörre és hát egy kicsit többet láthattam a faluból. Minden utca betonozott, hihetetlen sok beton van itt mindenfele, számomra a gazdag kommunizmus illata árad mindenből. Sok a megtört emberi sors, hiszen sok mindenen átmentek az itteniek az elmúlt évek során. 

Kérlek imádkozzatok az itteni hívőkért, hogy fénykedni tudjanak a környezetükben. Szomorú a múlt, de hiszem, hogy Isten reményteljes jövőt akar adni az itteni embereknek is. 

Néhány fotót is készített Zoli bácsi, és abból töltöttem fel egy kis ízelítőt.

Szombaton ennyien voltak a résztvevők a házassági konferencián. Zárójelben megjegyzem, hogy az összes gyülekezetből voltak résztvevők, tehát nem mindenki bácskossuthfalvi.

Nyúl Zoltánné Viktória, az itteni lelkipásztor felesége, épp a vasárnap délutáni összejövetel végén szól a gyülekezethez.

Háznál gyűlnek össze a testvérek, mert a régi szép imaház épülete omladozik. Sok helyt volt régen gyülekezet, de idők során a gyülekezet kihalt, és minden jelenlegi gyülekezet friss és alakulóban levő. 

Ugyancsak Újhegyes, ahol az a meglepetés várt, hogy majdnem egy pontosan olyan orgonán játszhattam, mint amilyen van nekünk Székelyudvarhelyen a gyülekezetben. Ez egy kicsit újabb típus, és jobb állapotban van, de élmény volt rajta játszani, mert eszembe juttatta az otthoni gyülekezetemet. 

Középen Erzsike van az unokájával az ölében, és neki a házánál gyűltünk össze a tegnap este házi közösségre. Egy nagyon kedves testvérnő, ma elintézte nekem a papírjaimat, bejelentett a rendőrségen, hogy az Interpol ne keressen hiába. :) Amúgy ő a mindenes itt a gyülekezet épületénél, ami egy gazdag zsidónak volt a "kastélya", kúriája valamikor. Annyit énekeltünk a tegnap, hogy mára csak dörmögő hangon tudok beszélni. Szeretnek énekelni a testvérek és ez jó dolog. Méltó Isten a dicséretre!

Bácskossuthfalva

Ígéretem szerint, a lehetőségekhez mérten szeretnék tudósítani a vajdasági tartózkodásomról. Mivel ez nem pletykablog, ezért nem úti, és élménybeszámoló lesz, csupán rövid értesítés az itteni létemről. 

Pénteken reggel indultunk Marosvásárhelyről Bácskossuthfalvára, és a GPS szerint ez az út 546 kilométer összesen. Ez Vásárhelyről kb. annyi, mint hogyha Budapestre mennénk. Nekem nem tűnt egyáltalán hosszúnak az út, és fárasztónak sem. Tudom, hogy hármunk közül ez csak rám igaz, de én nagyon élveztem az utat és mohósággal szívtam magamba a friss és új ismereteket. Arad előtt kb. 40 km-vel én átvettem a vezetést és egész Szegedig én vezettem. Meglepetésemre, onnan már nagyon hamar megérkeztünk, hisz csupán még 70 km-t kellett megtennünk. Nem gondoltam volna térkép szerint, hogy olyan közel van Bácskossuthfalva Szegedhez. Hát ez a távolság még itthoni mércével sem sok. Ja, és főleg, ha "félautópályán" teszi meg az ember, sík egyenes terepen. Ráadásul még egy órát nyertünk is, ugyanis Szerbiában magyar idő szerint ketyeg az óra. Ahogy megérkeztünk, kicuccoltunk és leültettek rögtön az asztalhoz Tóth Zoli bácsiék. Ez a "Felejthetetlen Hétvége" a házasságról szól, azaz egy házassági konferencia, ahova mindenkit szeretettel várnak. Péntek este elég vegyes kis társaság verődött össze, hiszen minden fajta kapcsolat jelen volt, kezdve idős házasoktól, özvegy, elvált, és hajadon, illetve nőtlen emberekig terjedt a jenlevők színes palettája. 

Ez az alkalom inkább csak bemutatkozás és ismerkedés volt, és főleg ma meg holnap lesz a java. A mai nap folyamán összesen négy előadás hangzott el a kommunikációról, a házasságot veszélyeztető dolgokról, a konfliktuskezelésről és még egy témáról, amin mi fiatalok és házasság előtt állók külön voltunk. Nagyon jó beszélgetésünk volt a fiatalokkal, akik többségben keresztény háttérből voltak, de voltak barátkozók is. 

Holnap délelőtt mi a fiatalok a pacséri gyülekezetben leszünk és ott lesz együtt alkalmunk. Szabadkáról is jön 22 fiatal, meg Csantavérről is átjönnek néhányan, tehát leszünk néhányan. Remélem, hogy jó alkalmunk lesz együtt és Isten is köztünk lesz. 

Nagyon kedvesek itt az emberek, nagyon közvetlenek, első perctől a szívembe zártam őket. A kaja is kitűnő, nagyon finoman főznek itt. Ma is közös ebéd és vacsora volt, holnap is az lesz. Megismertem egy kicsit Nyúl Zoltán lelkipásztor testvéremet is. Nagyon jó humora van és aranyos felesége. 

Most épp néhány fiatallal Gaither koncertet nézünk, azaz hintem a Gaither "igét" mindenfele, ahol járok. :)))

Jó a napot ilyen zenével végezni!

Nagy utazás

Többen tudják már, hogy holnap utazom a Vajdaságba. Holnap reggel indulunk Sallai Jakabbal és feleségével Bácskossuthfalvára. Most a hétvégén "Felejthetetlen hétvége" lesz, aminek a fő témája a házasság lesz. Ilyen témában fognak Jakabék szolgálni, mint meghívott előadók a hétvégén. Én még maradok egy hónapot besegíteni a missziómunkába a fiatalok között és ahol kell. Most vasárnap délelőtt a fiatalok között fogok szolgálni, előadásom témája "Miért érdemes várni a szexszel a házasságig." (Az előadásom vázlatát a vázlatok menüpontban megtekinthetitek) Kérlek imádkozzatok értem, hogy Isten áldása legyen ottlétünkön és mindenen amit teszünk, mondunk. Nem érzem magam felkészültnek erre a munkára, de hiszem, hogy az Úr az, aki alkalmassá tud tenni bármilyen feladatra. Köszönöm az imádságaitokat előre is, és majd amint időm és lehetőségeim engedik, majd fogok jelentkezni itt a blogon.

Viszlát!

A nagy mérkőzés

Érdeklődéssel figyelem, hogy környezetemben elég sok a foci "örült", vagyis az intenzív focirajongó. Nem rajongok különösebben ezért a sportért, valahogy nem tud meghatni húsz ember, amint lihegve kergetnek 90 percen át egy labdát. Azonban megtudom érteni azok rajongását is, akik sok időt és figyelmet szentelnek ennek a sportnak a tanulmányozására, illetve űzésére. Megvallom, van sport amit én is szeretek nézni, sőt tanulmányozni is, és lehet hogy valaki épp azt tartja őrültségnek, hogy 2 órán át száguldó autók méhkast utánzó zümmögését hogyan képes valaki élvezni. Nos, nem a sportokról akarok beszélni, viszont megfigyeltem néhány dolgot a sportszeretet és a lelki élet között. 

A nyáron, mikor volt a foci vb, hát én is néztem a fontosabb meccseket, és érdekelt, hogy ki fog győzni. Néha összeültünk az ifjúsággal, vagy a barátokkal, és együtt néztünk egy-egy mérkőzést. Az ilyen alkalmak mindig szórakoztatóak. Mindig két típust lehet megkülönböztetni ilyenkor. Az egyik az érdeklődő, akinek nincs sok ismerete az aktuális helyzetről a sportban, hogy ki mit csinál, ki a legjobb, stb., viszont ő is szurkol egy csapatnak. Az ilyen ember a mérkőzés közben míg más élvezni próbálja a játékot, ő  figyel és próbál minél több információt magába szívni. Bosszantó kérdéseivel bombázza társait, hogy ki kicsoda, ez mi volt és miért így ítélt a bíró, stb. Sokszor idegesítő tud lenni a tudatlansága, de értékelendő lelkesedése és érdeklődése. 

A második típus az elkötelezett rajongó, aki nem azért szurkol egy csapatnak, mert az épp nyerésre áll, hanem elejétől kezdve támogatja kedvenc csapatát és teljes erőbedobással szurkol nekik. Az ilyenek minden apró részletet tudnak a játékosok életéről, és nagyon jártasak a jelenlegi helyzetek és esélyek ismeretében. Tudják, hogy kinek hány sárga lapja van, ki az aki sérülés miatt a padon csücsül, stb. Ezek nagy reményekkel ülnek a képernyő előtt és várják a nagy összecsapást, izgalmas mérkőzést.

Lelki értelemben is hasonló a helyzet és párhuzamot lehet vonni. Egy nagy harc, küzdelem folyik a szellemi világban körülöttünk, csak sokkal nagyobb ellenfelekkel és hatalmakkal. Efézus 6,12

Vannak hívő emberek, akik odaszántak, elkötelezettek az Isten követésében és tudatában vannak annak, hogy egy szellemi harcban vesznek részt, és mi az ő feladatuk. "Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek.; hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek." Apcsel 26,18

Az elkötelezett szolga tisztában van hivatásával, küldetésével - az evangélium hirdetésével. 

Ugyanakkor sok az olyan keresztyén, aki kíváncsian érdeklődik, aki élvezi a jó zenét, szereti ha a gyülekezet szórakoztatja őt és kielégíti szükségeit, de akik nem látják az összetett képet (big picture). Az ilyen hívők megelégszenek azzal, amit kapnak a testvéri közösség által, még esetleg "támogatják" is a gyülekezetet, a missziót,de nem értik a lényeget, egyszóval fogyasztói keresztyének, akiknek tejre van szükségük. Sajnos elég sok az ilyen keresztyén napjainkban.

Dicsőség Istennek az elkötelezett emberekért, akik vállalják a szolgálat terhét, akik készek felvenni naponként a keresztet és megélni Krisztust a mindennapokban. Akik nem elégszenek meg azzal, hogy Isten munkájának csak a szemlélői legyenek, hanem készek részt venni benne. Adja az Úr, hogy mind ilyen harcosok tudnánk lenni, akik elkötelezetten szolgálunk Krisztus oldalán, és akik értjük, hogy mire megy ki a küzdelem. Nem egy kupa megnyeréséről van itt szó, hanem emberi életek örök sorsáról! Lélekmentés a cél, hogy minél több embert kiragadjunk a sátán markából. Istennel leszünk mi győztesek, mondja egy ének. Így legyen!

Jelzőtáblák!

Egy nagyon jó dolgot megfigyeltem a lelkipásztorunknál, éspedig azt, hogy nagyon helyesen tanít az Igéről. Tanítja a helyes biblikus igazságokat, irányvonalakat, és ugyanakkor beszél a hamis tanításokról is.

Manapság már a legtöbb embernek van hajtási engedélye. Mikor utazunk, akkor kétfajta forgalmi jelzőtáblákkal szoktunk találkozni. Az egyik fajta tábla irányt mutat, tájékoztat, megerősít, stb., a másik fajta tábla pedig figyelmeztet az esetleges veszélyekre (síkos ut, kőomlás, éles kanyar, stb.), vagy tiltással segít a szabályoknak megfelelő módon közlekedni. 

Ma, én is ülők az élet vonatán, bámulok ki az ablakon, élvezem a tájat, s egyszer csak egy dupla hármast ábrázoló tábla mellett süvítve elrobog a vonatom. Alig volt időm a tábla jelentését felfogni ! :)))) C'est la vie!

Az idő már csak ilyen, nem akar megpihenni egy percre sem!

Milyen jó, hogy kezünkben lehet a Biblia, Isten szava, a teljes Írás, mely "Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere minden jó cselekedetre felkészített." 1Tim 3,16-17

Már az első gyülekezet idejében sok tévtanítás felütötte a fejét, kezdve a gnoszticizmustól, a zsidó legalizmuson át, egészen az aszketizmusig. Ha már akkor annyi minden volt, ami szemben állt az teljes Írással, hát akkor a ma napjainkban. Felfedezhető ugyanazok a tévtanítások is mint akkor, mint pl. valaki egyik napot a másiknál különbnek tartja, vagy bizonyos ételektől való tiltás, vagy mások azt mondják, hogy az egyedülálló életmód szentebb, mint a házasság, stb. Ezek megvoltak ezelőtt kétezer évvel, és ma is virágoznak különböző nevek alatt, sőt mára a paletta még jobban kibővült. Ember legyen a talpán, aki képes eligazodni a sok hamis tanítás között. Ezért van nagy szükségünk Isten Igéjére, mely fegyver a kezünkben. Mostanában ez lett az egyik kedvenc igeversem: 

"Mert testben élünk, de nem test szerint hadakozunk; hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre." 2Kor 10,3-5

Nagyon tetszik nekem ahogy Pál apostol tanítja a fiatal Timóteust, hogy bizonyos témákban mit tanítson a gyülekezeteknek és mit képviseljen. Nem bonyolítja el a dolgokat Pál, hanem azt mondja, hogy két dolog a legfontosabb: az egyik hogy Isten Igéje legyen a szívedben, a másik pedig, hogy imádkozzál és higgy. "Ha ezeket tanítod a testvéreknek, jó szolgája leszel Krisztus Jézusnak, hiszen hit és igaz tanítás igéjével táplálkozol, amelynek követője lettél." 1Tim 4,4-6

Ezt a hetet is kezdjük Isten Igéjével és hálával a szívünkben, és akkor győzni tudunk a napi harcokban! Take time to be holy!

Miért nehéz elhinni?

Sokat foglalkoztat az a tény, hogy annyi mindent hirdetnek Jézus nevében, és annyifajta evangélium van. Nem kérdés számomra, hogy miért van ez a tény, mert Pál apostol Timóteusnak leírja ezt a jelenséget. (1Tim 4,2-5) Nagyon sok embernek viszket ma a füle, és ez sok végzetes bűnbe sodorja őket. Sok igehirdető és tanító ledegradálja az evangéliumot, kiveszi a lényeget belőle és csak arról beszél, ami jól esik a viszkető füleknek. Humanista evangélium nagyon népszerű manapság, mert nem konfrontáló igazságról szól, hanem csak "jó" dolgokról. Nemrég láttam a bemutatóját John McArthur egyik könyvének, aminek a címe Hard to believe, azaz Nehéz elhinni. A könyv hátán van egy kis összegzés, ami nagyon tetszik nekem, s gondoltam hogy veletek is megosztom. "Nincs felhasználóbarát, szuper titkos és érzékeny evangélium, hanem csak az igazság. Tanítók és prédikátorok, akik felhígítják az Ígét, hogy népszerűvé és vonzóvá tegyék azt, talán épp a kárhozatba vezető meredek lejtőn vezetnek sok jóhiszemű és szeretetre éhes embert. A modern tendencia az, hogy elmásítják az evangélium igazságát, hogy kielégítsék a kulturális reménységet, konfrontáció mentes, könnyű válaszokat kereső és felületes elkötelezettséget vállaló személyek igényeit. Túl sokan akarnak egy olyan Jézust, aki őket meggyógyítja, boldoggá és sikeressé teszi. De Jézus Krisztus nem egy személyre szabott palackba zárt szellem, Ő a Megváltó."

Miért könnyebb elhinni a siker, a jólét, a humanista evangéliumot, amely nem beszél, a bűnbánatról, bűnelhagyásról, a mindennapi harcokról, és a keresztfelvevésről, mint a teljes evangéliumot, mely az igazságot hirdeti? Talán a válasz már ott is van az ajkunkon: - "mert viszket a fülük".  Igen, a bűn sokakat elvakít és észre sem vesszük sokszor, hogy mi is beleesünk a sátán csapdájába. 

Rájöttem arra, hogy ha időt szánok Isten igéjének a tanulmányozására, akkor Isten nevel és oktat engem. Felnyitja a lelki szemeimet, és olyan dolgokra világít rá, amiket addig nem láttam, nem vettem észre. Lehet, hogy sokaknak az a kifogásuk, hogy nincs idejük Biblia tanulmányozásra, mert az élet kemény és dolgozni kell. Ok, de a "nincs időm, foglalt vagyok" a legsajnálatosabb kifogás, amit ember felhozhat. Miért? Azért, mert a sátán tölti ki az időnket, ha Istenre nincs időnk. Biztos ismeritek ezt a kis illusztrációt, de azért bemásolom ide. Az elfoglalt szó angol megfelelője a 'busy' kifejezés. Valaki így fogalmazta meg (Being Under Satan's Yoke - lefordítva a sátán igája alatt lenni). 

Tudjuk, hogy mi az ördög terve: - elterelő hadművelet, azonban ne felejtsük el, hogy mi Isten terve az életünkre nézve. Az evangélium nem rólunk szól, hanem Istenről, önmegtagadásról és halálról. A Bibliámban van egy lista, amit még 14 évesen állítottam össze arról, hogy miért is jött Jézus a földre. Jó néha elgondolkodni rajta, úgy gondolom. Bemásolom ide is, hasznos lehet egy kis emlékeztető.

Miért jött Jézus Krisztus a földre?

Szolgálni – „Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” Máté 20,28

Életét adja váltságul – Máté 20,28; János 3,16

Betöltse a törvényt - „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvény vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat. Máté 5,17

Megtérésre hívja a bűnösöket – „Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.” Márk 2,17 , Luk 5,32

Tüzet bocsásson a földre – „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna.” Luk 12,49

Ítélni – „Én ítéletre jöttem e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek.” János 9,39

Bővölködő életet hozzon – „Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” János 10,10

Világosság legyen – „Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben.” János 12,46

Bizonyságot tegyen az igazságról – „Én azért születtem, azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról” János 18,37

Megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett – „Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett.” Luk 19,10; Luk 9,56

Megváltson a törvény átkától és áldást hozzon a pogányokra – „Krisztus megváltott minket a törvény átkától, úgy, hogy átokká lett értünk – mert meg van írva: „Átkozott, aki fán függ” – azért, hogy Ábrahám áldása Jézus Krisztusban a pogányoké legyen, és hogy a Lélek ígéretét hit által megkapják.” Gal. 3,13-14

Megtartsa és üdvözítse a bűnösöket – „Igaz beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül első én vagyok.” 1Tim 1,15

Örök üdvösséget szerezzen – „Miután tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki.” Zsid 5,9

Teljesítse Isten akaratát – „Íme, itt vagyok, amit a könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy teljesítsem a te akaratodat, Istenem.” Zsid 10,9

Evangéliumot, szabadulást, gyógyulást, világosságot, az Úr kedves esztendejét hirdesse – „…hogy ott is hirdessem az igét, mert ezért jöttem.” Márk 1,38; Luk 4,18-19

Egy tévtanítás szerint Jézus evangéliumának fő üzenete az volt, hogy megmutassa nekünk a mennybe vezető utat. Vajon csak azért jött volna Jézus a földre, hogy elmondja, hogyan lehet megmenekülni a pokoltól? Nem és nem! Ő sokkal többet vállalt értünk, Ő megváltott minket, üdvösséget szerzett. Ő nem azért jött, hogy a mi problémáinkat megoldja, rendet tegyen a politikai és társadalmi rendszerben, eltörölje a rabszolgaságot, vagy a társadalmi osztályok közötti különbséget. 

Minden nap a kereszt és az üres sír tanúskodik arról, hogy mit tett értünk az Isten. Mi mit teszünk érte?