Ezt még muszáj megosztanom, mert annyira jó sztori. Két bejegyzéssel korábban közzétettem egy képet Erzsike testvérnőről és az unokájáról. Nos a kis Baba, mert így szólítják (a rendes nevét nem tudom), nagyon aranyos kislány. Két és fél éves, de még nem sokat mond, viszont amikor megszólal, az tömör és velős. Vasárnap délután folyik az istentisztelet és már a végén jártunk, az ámen is elhangzott, s egyszer csak megszólal, hogy sapka, kabát. Ez nála annyit jelent, hogy ideje indulni. Annyit nevettünk rajta, olyan aranyos volt. A gyerekek nem köntörfalaznak, ami a szívükön, az a szájukon - sokat tanulhatunk tőlük. Azóta is mindig eszembe jut ez a mondás: "Sapka, kabát!"
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése